|
Adjon Isten
|
Írta: Dr. Pásztori Tibor Endre
|
|
2013. május 14. kedd, 16:40 |
|
Legnagyobb bősége e világnak az anyagi javakban szűkölködő, vagyontalan szegény.
Legmeghatóbb műkincs, amit a régi görög szobrászat reánk hagyott Laokoón szoborcsoportja. A görög hősmonda szerint Trója főpapja azzal vétkezett, hogy figyelmeztette a trójaiakat, hogy a faló csapdának készült, és bikaáldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének. Ezért hatalmas kígyók rohanták meg őt, meg szép két fiát is, akik apjuk segítségére siettek. Hiába tekintett fel az égiekhez, hiába erőlködik, a kígyók irgalom nélkül bilincselik le kezét-lábát; az egyik fia már elelélva a fojtogatás áldozatává lesz, a másik még részvéttel néz atyjára, de már gyöngül az ő védekezése is. A legnagyobb testi és lelki fájdalom azonban Laokoón arcára van írva, ki kétségbeesve lemond minden reményről. Alig van mű, amely jobban írná le a tehetetlenség, a szegénység hatalmát; azt az ellenállhatatlan erőt, amely megkötözi a testet, gyötrelembe viszi a lelket s amelyet nem háríthat el sem atyai szeretet, sem fiúi ragaszkodás.
|
|
|
Hamisították-e a Csíki székely krónikát? |
 |
 |
 |
|
Írta: szek-helyek
|
|
2013. május 09. csütörtök, 16:07 |
|
 A nagy tiszteletnek örvendő történész Szádeczky–Kardoss Lajos 1911. évi, rendes akadémiai taggá történt választása alkalmából tartott székfoglaló beszédében a következőket mondta a Csíki székely krónikáról: „Végeredményben megállapítottam, hogy a krónikát Sándor Zsigmond hamisította 1796-ban, beteges családi hiúságból, és perdöntő czélból, anyagi érdek előmozdítására.” Ettől kezdve mély hallgatás vette körül a krónikát. Napjainkban még Hermann Gusztáv Mihály történész foglalkozott a krónikával és emígy vélekedik: „Hamis voltához viszont aligha fér kétség. Túl a szöveg árulkodó anakronizmusain és következetlenségein, a krónika sehogyan sem illik az állítólagos eredeti változat keltezése (1533) korába, míg felbukkanása idején, a XVIII-XIX. század fordulóján a hamis történelmi dokumentumok készítése szinte tömeghóbortként jelentkezett.” A hallgatást Sántha Attila, a komparatisztikai abszolutóriumot letett, 2012-ben Székelyföld-díjjal kitüntetett tudós viszont – tavalyi és idei kutatásai alapján – azt állítja, a krónika, hogy az eddigi hamisítást igazoló állítások megkérdőjelezhetőek. Ugyan is a krónikának két hiteles, 1797-ben az akkori osztrák „közjegyzősség” által készített másolata is van, emellett pedig a különféle krónikamásolatok összehasonlító vizsgálata is a 16–17. századi eredetet mutatja. (Fotó:Az állítólagos székely áldozópohár Orbán Balázs: Székelyföld leírása 1868.)
|
|
Pálos Rend a történelemben |
|
|
|
|
Írta: Bakk István-Bakk Erzsébet
|
|
2013. április 24. szerda, 16:21 |
|
|
 |
|
(Bakk István és Németh "Nyiba" Sándor interjú)
|
|
|
|
|
|
Írta: Dr. Pásztori Tibor Endre
|
|
2013. április 03. szerda, 10:37 |
|
Lehetséges provokatív kérdések felmerűlésének megelőzésére, hogy azok ne váljanak a hit botrányköveivé, vállaljuk fel a különben nem jó ízű kifejezést a szent szóval enyhítve, ami az idegen szavak szótárában „kihívást, bujtogatást, ingerlést és izgatást...” jelent.
Leggyakrabban feltett mintegy húsz kérdésre kapunk választ a szerző Ken Ham „Kérdések a teremtéshez” könyvében, a teremtéssel, az evolúcíóval és Mózes első könyvével kapcsolatban. Nehány ezek közül:
Isten valóban hat nap alatt teremtette a világot?
|
|
A csíkszeredai Kamilliánus család üzenete |
|
|
|
|
Írta: Dr. Bakó Mária Hajnalka
|
|
2013. március 19. kedd, 16:51 |
|
=================================================================
|
|
|
A csíkszeredai
Kamilliánus Család
Üzenete
|
===============================================================
XVII. évf. 175. szám, 2013 március
„Az Isten Vándora”
Regőczi István atya (1911-2013) talán legolvasottabb, önéletrajzi regénye viseli ezt a címet. A könyv, életének, a megírás idejéig történt legfontosabb állomásaira kalauzol el.
Három eseményt mondanék el legjelentőségteljesebb találkozásainkból.
A 90-es évek elején jutottam hozzá a könyvhöz, kölcsön kaptam valakitől, és csak faltam az oldalakat, egyre jobban szárnyalt bennem a lélek, hogy ilyen embert ismerhettem meg. Ki voltam éhezve rá, azt hiszem nemcsak én.
|
|
Csíkban a székelyek legfontosabb ereklyéje |
|
|
|
|
Írta: Székelyhon
|
|
2013. március 14. csütörtök, 16:44 |
|
A Csíki Székely Múzeumba csütörtökön 17 óra 30 perctől nyílik a Székelyföldi pecsétek és címerek című időszakos kiállítás. A tárlatot a Vár téren 17 órától szervezett koszorúzási ünnepséget követően pénteken ingyenesen lehet megtekinteni. Külön tározóban látható a székelyek – mondhatni – legfontosabb ereklyéje, az 1661-ben ezüst ötvözetből készült székely nemzet pecsétje.
|
|
Beszakadt a radnóti kastély kapubástyájának teteje |
|
|
|
|
Írta: Népújság
|
|
2013. február 17. vasárnap, 06:27 |
|
A Kornis-Rákóczi kastély tetőszerkezete tavaly márciusban vált a tűz martalékává, leégett az épület két sarokbástyája és ezer négyzetméteren beszakadt a tetőzet. De nem csak a tűzvész tett kárt a kastélyban, hanem az enyészet is, ami talán ennél is veszélyesebb. Időközben beszakadt az egykor impozáns kapuépület tetőszerkezete és az ezen található tornyocska is összedőlt. A nyáron készített felvételeinken jól látszik, hogy a megroggyant tető, a korhadt gerendák, a hóval megrakott cserepeket a következő télen már nem bírják meg.
|
|
Népesség és természeti csapások a Székelyföldön a 18. század elején 3. |
|
|
|
|
Írta: Népújság
|
|
2013. február 09. szombat, 11:27 |
|
A számbeli veszteségek
Az 1717–1719. évi szárazság és pestis idején elhunytak számát Csík-Gyergyó-Kászonszék és Udvarhelyszék esetében elég pontosan ismerjük. Csík-Gyergyó-Kászonszék 25 666 lakosából, Lakatos István feljegyzése szerint, a járványban elpusztult 11 348 személy (adatait pontatlanoknak találtuk, a községenkénti összesítés 10.748 elhunytat eredményezett). Ugyanakkor egy korabeli hatósági iratban 12 630 halottról szól a jelentés.
Udvarhelyszéken 1719. szeptember 5–11-e között, majd november-decemberben végzett felmérésben 10 219 halottat és 786 pestisben sínylődő beteget jelentettek. A betegek egy része bizonyosan nem élte túl a járványt, és az elhunytak számát szaporította. Ezért az elhunytakra vonatkozó fennebbi adatokat kiegészítettük
10 500-ra.
|
|
Írta: Háromszék
|
|
2013. január 16. szerda, 16:48 |
|
Aranygyűrűk vésett gemmákkal
Ukrajnában, a Krím-félszigeten, Kercs közelében, ahol 1989 óta orosz és ukrán régészek egy ősi erődítményt tárnak fel, kétezer éves kincseket fedeztek fel. A leletekről az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia folyóiratban jelent meg tanulmány. A két kincsleletet két évezrede rejtették el a citadellában a Boszporuszi Királyság és a Római Birodalom közötti háború alatt. Kétszáznál több érme, javarészt bronzpénz, arany, ezüst és bronz ékszerek, valamint üvegedények kerültek napvilágra – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Nyikolaj Vinokurov régész ismertetése szerint a területet tehetős közösség lakta, amelynek tagjai a rómaiak elől kerestek oltalmat az erődítményben. „Esélyük sem volt az erőd védőinek a túlerővel szemben. A menekültek is tisztában voltak azzal, hogy sorsuk megpecsételődött. Az elásott kincsek vélhetően halotti áldozati ajándékok voltak” – magyarázta Vinokurov, hozzátéve, hogy az erőd Kr. u. 45-ben esett el.
Mint kifejtette, a lakosság etnikailag vegyes volt, hiszen a Krímbe érkező görög telepesek keveredtek a helybéli népességgel. Ami viszont a kultúrát, a szokásokat illeti, egyértelműen érvényesült a görög hatás annak ellenére, hogy ezer kilométer választotta el a telepeseket az anyaországtól. A görög hatás megfigyelhető az előkerült ékszereken is, amelyek között találtak Aphrodité, a szerelem és a szépség istennőjének képmásával díszített ezüstbrosst és olyan arany pecsétgyűrűt, amelybe Nemezisz, a megtorlás istennőjének alakját vésték be.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
|
|
Oldal 1 / 100 |
Copyright © 2013 Góbé Kultúra A székely kultúra portálja. Minden jog fenntartva.
|
|
|
Szponzoraink
Összmagyar Iparkamara
A becsületes iparosok kamarája .
Eco Bio Mall
Eco Bio Mall Az egészséges termékek boltja
GobeShop
Székely népművészeti ajándékbolt.
Ki van itt
Oldalainkat 6 vendég böngészi
|
